Kossuth Rádió riportja

Hallgassa meg innen! (http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/00377f71_2881613.m3u)

(forrás: http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=48735&Itemid=176)

Az önkormányzatok némelyikének mintha útban lenne saját lakossága. Bár a politikusok nehezen viselik, mégis úgy tűnik, hozzá kell szokniuk a helybeliek állandó, vagy egy-egy ügyre összeverődő érdekvédő mozgalmaihoz, legyen szó buszmegálló építéséről vagy éppen épületeladásról.

Logikusnak ható lakossági felháborodás egy alapjában logikátlan történetben. A helyszín Budafok, amelynek önkormányzata a főváros Városüzemeltetési Bizottságával egyetértésben annak ellenére indított új buszvonalakat a kerület több zöldövezeti részében, hogy a lakók túlnyomó többsége nemhogy nem igényelte, de egyenesen ellenezte azokat. Már ha kikérték volna előtte a véleményüket, ami nem történt meg. A történet itt nem is különbözne a BKV új, a napokban életbe lépett menetrendjét kísérő többi tiltakozástól, ám mégis különbözik. Budafok ugyanis példát statuált, ha egyelőre nem is az önkormányzat meghátráltatásában, elszántságban és összefogásban mindenképp. Arra ugyanis még alig volt példa, hogy a buszmegálló-építésre kijelölt brigád tucatnyi nyugdíjastól és kismamától megfélemlítve ballagjon haza dolgavégezetlenül.

Az érintett területek lakói ugyanis – mondhatni, szokatlan módon – pártállástól függetlenül fogtak össze, és hoztak létre egy civil szerveződést annak érdekében, hogy megakadályozzák a buszjáratok utcájukba telepítését. Az itt élők nemcsak a zajszint növekedésétől tartanak, de a balesetektől is, hiszen ezek az utcák annyira keskenyek, hogy nincs járda és két autó is alig fér el egymás mellett.

A három külön kerületrész lakóiból – saját lappal és honlappal – Lakossági Összefogás Budafok néven ön- és környékvédelmi mozgalom alakult. Galambos Attila, az összefogás egyik vezetője szerint hatalmas sikernek könyvelhetik el, hogy az önkormányzat végül is szóba állt velük egy lakossági fórum keretében, sőt a főváros szakbizottsága szeptember végén összeül és kész felülbírálni is a változásokat.

A háza elé kapott buszmegállót Fleck Zoltán jogszociológus is, aki úgy véli, ha a lakossági tiltakozás esetleg eredménytelen is lesz és a buszjáratok az érintett utcákban maradnak, maga a folyamat akkor sem lesz hiábavaló, ugyanis szemben a magyar hagyományokkal, a társadalom apátiájával, valamint a politikai megosztottsággal ez az egész történet anélkül hozta össze az embereket, hogy szóba került volna kinek, kinek a pártállása. Tehát csupán a felháborodás erejével sikerült létrehozni egy teljesen politikamentes összefogást. Az ügy legnagyobb tanulsága lehet az, hogy ha vannak közös ügyek, amelyek mindenkit egyformán érintenek és azokat meg kell oldani, akkor össze lehet hozni az egyébként manapság nagyon is kettészakadt társadalmat – magyarázta a jogszociológus.

(Magánhangzó)

Hallgassa meg!